A tavaszi hérics (Adonis vernalis) hazánk ismertebb vadvirágai közé tartozik. Feltűnő megjelenése, páratlan szépsége mellett ez annak is köszönhető, hogy ma még az ország számos vidékén találkozhatunk kisebb-nagyobb állományaival. Nem véletlen tehát, hogy természetvédelem, a természetszeretet reflektorfényébe az idén ez a faj került.
Hérics szavunk – még „hérits”-ként – már az 1700-as évek végén megjelent. Egyes források szerint ismeretlen, mások szerint szláv népies eredetű. E népszerű vadvirágunknak számos népi és népies elnevezése ismert, így pl. sárgahunyor, sárgaleánykökörcsin, kakukkvirág, kaporrózsa, kotlóvirág, kutyarózsa, ördögszem, paptök, petrezselyemvirág, tyúkszemvirág stb.
Tudományos fajneve (vernalis) tavaszi virágzására utal, míg a nemzetség tudományos neve a férfiszépség félistenét idézi. Ma is használatos az adoniszi szépség, adoniszi test jelző. Adonis a görög mondavilágban szereplő legendásan szép ifjú, aki mirhafa kérgéből születik. Később pásztorként él és Ares kegyeltje lesz, ám Aphrodite is beleszeret. Haragjában a féltékeny Ares – vadkan alakot öltve – súlyosan megsebesíti. Aphrodite közbenjárására Zeus megmenti az ifjút és hozzájárul, hogy az év kétharmadát kedvesével töltse.
